Életem első házi kelesztésű, gyúrású, sütésű kiflijei. -megmondom őszintén, hogy ez az egyik legfincsibb kifli amit valaha ettem. Medve úr is odáig volt érte. :]
Azt leszögezném már az elején, hogy ez nem a gyors elkészülési ideje miatt lesz gyakori vendég a konyhámban, hanem mert iszonyú addiktív. Igazából elkészíteni sem bonyesz ám, csak rá kell szánni az időt.
Úgy voltam vele, hogy ha már lúd, legyen kövér: ha ez az első kiflim, akkor ez készüljön egyből öregtésztával. Egyszer élünk, nemde? 😀 És jaj, milyen jól tettem, hisz a kisült ropogós, elképesztően finom belsejű kifliknek egyáltalán nem volt élesztő íze. A receptet teljes mértékben Levendula lány leírása alapján követtem, és én most a három napos verziót készítettem el: azaz pénteken este elkészítettem az öregtésztát, szombaton délután összegyúrtam a kifli tésztáját – amelybe kellett az öregtészta, majd meg is formáztam őket, vasárnap reggel pedig kisütöttem őket, így meleg és garantáltam friss – és nem utolsósorban tartósítószer-, adalékanyag-, és ízfokozómentes reggelink volt.
Aki ódzkodna első hallásra / olvasásra az elkészítésétől, ne ijedjen meg, igazából nem lehet különösebben elrontani, csak türelem kell hozzá. :]
És akkor íme a recept, 6 kiflihez:
▪250 g kenyérliszt
▪100 g öregtészta [én 200 g fehér kenyérliszt és 50 g teljes kiörlésű rozslisztet használtam]
▪80 ml hideg tej
▪100 ml hideg víz
▪7 g friss élesztő
▪1 tk. só
▪25 db olívabogyó
▪kevés puha vaj a megkenéshez
▪a tetejére reszelt sajt
A lisztet egy tálba szitálom, közepébe lyukat készítek és a hűtőből kivett öregtésztából 100 grammnyi mennyiséget beletépkedek Ráöntöm a hideg tejet és a vizet, majd belemorzsolom a friss élesztőt is. Dagasztani kezdem – ha kell, kis vizet, vagy kis rozslisztet teszek hozzá – lisztfüggő. A olivabogyókat darabolva beleszórom a tésztába, és addig dagasztom a tésztát, amíg elválik az edény falától és már alig ragad. Megszórom kis liszttel a tetejét, konyharuhával letakarom és a duplájára kelesztem 30-40 perc alatt.
Hat egyenlő gombócra osztom a tésztát, és lisztezett felületen kör alakúra nyújtom őket – kb. 3-4 mm vastagságúra. Ha ez megvan, akkor vékonyan megkenem a felületét olvasztott vajjal, majd elkezdem kétoldalról a közepe felé feltekerni, amikor összeért, akkor a kifli két végét összecsippentem, kicsit meghengergetem, hogy alulra kerüljön a a feltekert rész, és kifli alakúra hajtom.
Egy tepsit kibélelek sütőpapírral, majd rásorakoztatom a kifliket – egymástól viszonylag távol, majd letakarom frissentartó fóliával, és beteszem a hűtőbe reggelig. Másnap reggelre szépen megkelnek, ha nagyon elterülnének – én így jártam – akkor sincs semmi gond, még sütés előtt is meg lehet őket kicsit formázni, hogy csinosabbak legyenek. :]
A sütőt 200 fok körülire izzítottam be, az aljába egy tepsibe vizet öntöttem – ez fog majd párologni sütés közben, ezáltal ropogósabbak lesznek a kiflijeink.
A kiflik tetejét sütés előtt még megszórom bőségesen reszelt sajttal, és kb. 30-35 perc kell neki, mire megsül. Ellenőrizzük azért közben – nekem gázsütőm van, ami csak alulról süt, ezzel kész kihívás volt, kb. 1 óráig sültek.
[Amúgy ha jó a sütőnk, nem kell megvárni, amíg felmelegszik a sütő, bekapcsolás után be is tolhatjuk a kifliket.]
Frissen sülve a legfinomabb, de ha szeretnénk másnap is enni belőle, akkor azt javaslom, hogy egy tálkába tegyük őket még langyosan és tegyünk a tetejére frissentartó fóliát.
Kommentek