v e k k e r

Nem akarom azt mondani, hogy jó vagyok, de muszáj. 😀 Elképesztően finom lett életem kb. 4. kovászos kenyere – az előző hármat nem annyira mertem mutogatni a nagyvilágnak, na de Ő! Őt már igen. Egész szépen felemelkedett, ropog a héja, rugalmas és bubis a belseje, pihepuha, és működik mindenhogyan: zsírral & lilahagymával, simán csk vajjal, vajjal & anci féle sült szilvalekvárral… 🖤

Számtalan receptet, tanácsot, tippet, trükköt elolvastam már, ki hogyan készíti otthon a kis kovászos kenyerét, de minél többet olvastam, annál jobban nem értettem pontosan mit kéne csinálnom. 😅

Végül eldöntöttem, hogy oké, próbálkozom és majd kisül valami. Na ez a valami most jó lett, ehető, és ezt a receptet fogom továbbfejleszteni:

• 290 g kenyérliszt
• 60 g teljes kiőrlésű búzaliszt
• 280 g víz
• 70 g kovász [nekem rozskovászom van, amit hűtőben tartok, mivel sajni csak heti 1x sütök vele, ezért sütés előtt háromszor megetettem]
• 7 g só
• 3 g extra szűz olivaolaj
• ízlés szerint hántolt sótlan tökmag

A lisztet és a vizet összekevertem, hagytam 2 órát pihenni (ez a szakasz az autolízis).
Ezt követően hozzáadtam a kovászt, és 5 percig dagasztottam, majd ment bele a só és az olivaolaj – velük még további 5 perc dagasztás következett.

30 percig pihentettem egy kelesztőtálban, majd sziromhajtogatással körbehajtogattam a tésztát. [Megfogom a tészta egyik szélét a tálban, elkezdem felfelé húzni, majd áthajtom a vele szemben lévő oldalra, 4-5 ilyen hajtogatással körbeérek a tésztán, aminek így egyre szebb lesz a tartása.]

30 percig megint pihentetjük a drágát, majd következik a vizes kézzel történő LAMINÁLÁS! Nem, nem parkettáztam közben, hanem ezt csináltam a tésztával 1:25-től 2:18-ig.

Most 1 órát várunk, és következik egy coil hajtás, a videóban látható módon 2:19-től 2:46-ig.

1 óra múlva ismételten coil hajtás, aztán 2 órán keresztül békén hagyjuk a kenyerünket. [Én lefedve hagytam a kelesztőtálban.]

Ha letelt a két óra, kezdődhet az előformázás, majd a formázás, végül pedig landolhat a hűtőben egy szakajtóban 12 órát. 

Másnap [vagy amikor letelt a 12 óra], 230 fokos jól átmelegített és begőzösített sütőbe tolva megsütjük. [Nálam 15 percig sült 230 fokon, majd további 40 percig 180 fokon – de ez teljesen sütő és sütőedény függő.]

Sütőből kivéve egyből tegyük ki egy rácsra, és várjuk meg – ha tudjuk – míg teljesen kihűl. 😉

Újabb próbálkozások a házi kenyérkészítés terén. Jelentés: 1 elégett sütőpapír, 1 vízben megáztatott kenyér a lángoló sütőpapír láttán, 1 megégett tenyér, 1 tökéletes kenyér. Hát igen. Meg kell őrizni a pánikot. 😀 Még szerencse, hogy ebből az adagból két kisebb vekni kenyér jön ki, így az egyik teljes mértékben fogyasztható, a másikról pedig csak az elázott részeket kellett levágni. 😀 

Maga az elkészítés nem igényel sok időt, inkább a pihentetés + kelesztés, ezért érdemesebb hétvégén nekiállni – én előző este összekevertem a tésztát, és másnap reggelre szépen meg is kelt, ugyanis 12 óra kell neki. 🙂
Az alaprecept wander food wonder blogjáról származik, én csempésztem egy kis olivabogyót is a tésztába. 

Hozzávalók
▪420 g teljes kiőrlésű búzaliszt
▪40 g finomliszt 
▪20 g friss élesztő
▪450 ml víz
▪2 tk só
▪5-6 db aszalt paradicsom
▪1 marék zöld olivabogyó

A liszteket összekeverjük a vízzel és a sóval, majd belemorzsoljuk az élesztőt is. Elég laza tésztát – vagy is inkább masszát – fogunk kapni, de ez nem is baj, a lényeg, hogy csak “kutyuljuk” össze, és takarjuk le egy folpackkal és hagyjuk 12 órát pihenni.

Másnap a konyhapultot vagy egy deszkát nagyon nagyon sok liszttel beszórunk, és ráborítjuk a kis masszánkat, ellapogatjuk és rászórjuk a tetszés szerint apróra vagy durvára vágott aszalt paradicsomot és az olivabogyót.
Addig gyúrjuk, amíg már kevéssé ragad a tésztánk, majd belisztezzük a tetejét és egy konyharuhával letakarva 1 órát pihentetjük. [Miközben kel, félúton a sütőt előmelegíthetjük 250 fokra és alulra egy kisebb tepsibe tegyünk vizet is, hogy párologjon.]

Ha letelt az egy óra, kicsit még átgyúrjuk, megformázzuk és átemeljük egy sütőpapírral bélelt formába, vagy ha az nincs, egy tepsit/sütőlapot bélelünk ki vele, és arra helyezzük rá a kis bucinkat.
Én két részletben sütöttem meg a kenyereket – ami mint utólag kiderült nagyon is jó ötletnek bizonyult. 🙂

A sütés részénél követtem Dóri utasításait: lefedve 20 percig sütjük 240 fokon, ha letelt a 20 perc, levesszük a fedőt/alufóliát, lejjebb vesszük a hőfokot 220 fokra, és még 20-25 percig sütjük.

A kenyerünk akkor jó, ha az alja kopog. 🙂 Hagyjuk, hogy teljesen kihűljön – de inkább még langyosan kóstoljuk meg, isteni.

Ha van otthon pár nyomi banán, amik már elég barnák és puhák, akkor az egyik legjobb ami történhet velük, ha kenyeret sütünk belőlük. :] Ami kell hozzá:

▪2 nagyobb tojás
▪25 dkg liszt [a fele lehet teljes kiőrlésű vagy zabliszt]
▪10 dkg nádcukor
▪10 dkg olvasztott vaj
▪2 vagy 3 érett banán [attól függ mekkorák]
▪2-3 ek. cukrozatlan kakaó
▪2 nagy marék durvára vágott dió
▪3 dkg durvára vágott étcsoki
▪1 csomag sütőpor
▪csipet só
▪fahéj [ízlés szerint]
▪rum [opcionális, de szerintem kell bele egy pici]

A tojásokat verd fel a cukorral [ha rejtőzik vaníliás cukor a szekrényben, akkor azt is hozzácsaphatod], majd add hozzá a felmelegített vajat, a villával összenyomkodott banánokat, majd kisebb adagokban a sütőporral és kakaóval elkevert lisztet.
Ízesítésként adj hozzá fahéjat, egy csipet sót, rumot, durvára vágott étcsokit és diót. Akkor jó, ha olyan állaga van mint egy sűrű főzeléknek.

Egy püspökkenyér formát bélelj ki sütőpapírral, majd öntsd bele a keveréket.
Mivel elég lassan fog megsülni a kenyerünk, a tetejére lazán tegyél egy sütőpapírt, és így süsd 170-180 fokos sütőben 45-60 percig. Az utolsó 5 percben vedd le a sütőpapírt a tetejéről.
Mielőtt kiveszed a formából, hagyd hűlni kicsit, nehogy szétessen.

Eheted hidegen, melegen, vagy felszeletelve le is lehet fagyasztani. :]

Ha tetszett, nézd meg a facebook oldalamat is!