v e k k e r

Kiflikék. Marha egészségesek, de tényleg. Meguntam, hogy a boltban “rozs”-nak kikiáltott pékáru is tartalmaz búzalisztet, meg még ki tudja mit nem.. szóval úgy döntöttem, hogy mindenkinek az a legjobb, ha inkább saját magam sütöm meg ezeket a ki cukiságokat. 😊

Többféle lisztet vegyítettem, éppen amit a konyhában találtam, és fel is turbóztam kicsit – zöld olivabogyóval, aszalt paradicsommal, a tetejét pedig reszelt parmezánnal szórtam. 😳

👉 Az alábbi mennyiség 8 kisebb kiflihez lesz elég:
▪400 g teljes kiőrlésű rozsliszt
▪100 g teljes kiőrlésű búzaliszt
▪50 g kókuszliszt
▪50 g graham búzaliszt
▪kb. 3-4 dl tej
▪25 g friss élesztő
▪1 nagy csipet só
▪50 ml extra szűz olivaolaj [+ én tettem bele 1 ek. tökmagolajat is]
▪1 egész tojás + a tetejére még 1
▪vaj + olivabogyó + aszalt paradicsom a “töltelékhez”  – elhagyható

Először is az élesztőt morzsold bele kb. 1 dl langyos tejbe [nem, nem kell bele cukor, anélkül is meg fog kelni a tészta, csak kicsit lassabban] majd szórj rá egy kis rozslisztet és keverd össze. Várj 10 percet, és öntsd bele egy tálba, amibe már előzetesen beleszitáltad a liszteket – a kókuszlisztet nem kell átszitálnod. 😉

Ha ez megvan, mehet bele a tojás, a só és a tej is – de ne az összes, inkább adagonként. Kezd el dagasztani – kézzel vagy géppel -, majd ha összeállt, akkor öntsd hozzá az olivaolajat is. Pár percig még gyúrogasd, közepesen lágy tésztát kell hogy kapj, formázd gombóccá. Tedd egy meleg helyre, takard le konyharuhával és várd meg, míg kb. a kétszeresére nő. ⬆

Ha megnőtt, nyújts ki kör alakúra, kb 3 mm vastagságúra, kend meg olvasztott vajjal, majd szórd rá az apróra vágott olivabogyót és aszalt paradicsomot. Vágd fel 8 cikkre és a szélétől tekerd fel a közepe felé haladva úgy, hogy egy kifli formát kapj – ha szeretnéd, meg is hajlíthatod. 🥐

Tedd őket egy sütőpapírral bélelt tepsibe, kend meg a tetejüket tojással, és szórd meg parmezánnal. Kb. 30-35 percig kell sütnöd 180 fokon – de látni (és érezni) fogod, hogy mikor jók.

Ha kihűltek és úgy érzed, hogy nem fogyna el, akár le is fagyaszthatod őket, de zacsiban 2-3 napig biztosan eláll. 

Próbálkozásaim soron következő “áldozatává” vált ez az aszalt paradicsomokat rejtő, teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztből készült, tökmagolajjal megkent kifli. A receptet a Mediterrán ételek oldalon találtam, annyit módosítottam rajta, hogy kétszeres mennyiségű sót használtam, a tökmagot csak a tetejére szórtam és a kifli tésztájába gyúrtam egy kis aszalt paradicsomot. Legközelebb olivabogyóval is ki fogom próbálni! A lisztekkel is szabadon lehet játszani, de javaslom, hogy a tönkölybúzaliszt legyen a kiindulási 

Hozzávalók [8 kiflihez]
▪1 csésze + 2 púpos evőkanál teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
▪2 evőkanál kókuszliszt
▪2 evőkanál fehér búzaliszt
▪25 g friss élesztő
▪1 tojás
▪1 kk cukor
▪200 ml langyos tej
▪1,5 kk só
▪2 ek kókuszolaj vagy vaj
▪a töltelékhez tökmagolaj és kb. 8 db aszalt paradicsom
▪a tetejére tökmag és egy tojás

A langyos tejben elkeverjük a cukrot és az élesztőt, majd kb. 15 perc alatt felfuttatjuk. Ha megvan, a liszteket beleszitáljuk egy nagyobb tálba, hozzáadjuk a tojást, a sót, a kókuszolajat (vagy vajat), az apróra vágott aszalt paradicsomot valamint az élesztős tejet. Szép gombóccá gyúrjuk pár perc alatt, majd félretesszük meleg helyre, konyharuhával letakarva és kb. fél óra alatt a duplájára kelesztjük.
Ezt követően lisztezett felületen kör alakúra nyújtjuk a tésztánkat, majd 8 cikkelyt vágunk belőle. A cikkelyeket kicsit kinyújtjuk (kb. fél centi vastagságúra), majd megkenjük tökmagolajjal, és a szélesebbik végétől kezdve feltekerjük.

Egy sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük a kis kifliket, letakarjuk, és további 15-20 percig kelesztjük őket. Ha ez is megvan, a tetejüket megkenjük felvert tojással és betoljuk a 200 fokra felmelegített sütőbe kb. 15-20 percre. 
[A sütő aljába egy tepsibe tegyünk vizet – ez fog majd párologni sütés közben, ezáltal ropogósabbak lesznek a kiflijeink.]
Ha megsültek, nincs más dolgunk, mint befalni egy finom sonka és sajt kíséretében – vagy igazából bármilyen feltéttel. :] 

Az a csodás ebben a kifliben, hogy ha nem fogyna el, akkor folpackba csomagolva simán lefagyaszthatjuk, és bármikor elővehetjük ha egy kis pékárura vágynánk. [Én úgy szoktam, hogy megvárom amíg felolvad, majd bedobom pár percre a forró sütőbe.]

Életem első házi kelesztésű, gyúrású, sütésű kiflijei. -megmondom őszintén, hogy ez az egyik legfincsibb kifli amit valaha ettem. Medve úr is odáig volt érte. :] 
Azt leszögezném már az elején, hogy ez nem a gyors elkészülési ideje miatt lesz gyakori vendég a konyhámban, hanem mert iszonyú addiktív. Igazából elkészíteni sem bonyesz ám, csak rá kell szánni az időt. 

Úgy voltam vele, hogy ha már lúd, legyen kövér: ha ez az első kiflim, akkor ez készüljön egyből öregtésztával. Egyszer élünk, nemde? 😀 És jaj, milyen jól tettem, hisz a kisült ropogós, elképesztően finom belsejű kifliknek egyáltalán nem volt élesztő íze. A receptet teljes mértékben Levendula lány leírása alapján követtem, és én most a három napos verziót készítettem el: azaz pénteken este elkészítettem az öregtésztát, szombaton délután összegyúrtam a kifli tésztáját – amelybe kellett az öregtészta, majd meg is formáztam őket, vasárnap reggel pedig kisütöttem őket, így meleg és garantáltam friss – és nem utolsósorban tartósítószer-, adalékanyag-, és ízfokozómentes reggelink volt. 

Aki ódzkodna első hallásra / olvasásra az elkészítésétől, ne ijedjen meg, igazából nem lehet különösebben elrontani, csak türelem kell hozzá. :] 

És akkor íme a recept, 6 kiflihez:
▪250 g kenyérliszt
▪100 g öregtészta [én 200 g fehér kenyérliszt és 50 g teljes kiörlésű rozslisztet használtam]
▪80 ml hideg tej
▪100 ml hideg víz
▪7 g friss élesztő
▪1 tk. só
▪25 db olívabogyó
▪kevés puha vaj a megkenéshez
▪a tetejére reszelt sajt

A lisztet egy tálba szitálom, közepébe lyukat készítek és a hűtőből kivett öregtésztából 100 grammnyi mennyiséget beletépkedek Ráöntöm a hideg tejet és a vizet, majd belemorzsolom a friss élesztőt is. Dagasztani kezdem – ha kell, kis vizet, vagy kis rozslisztet teszek hozzá – lisztfüggő. A olivabogyókat darabolva beleszórom a tésztába, és addig dagasztom a tésztát, amíg elválik az edény falától és már alig ragad. Megszórom kis liszttel a tetejét, konyharuhával letakarom és a duplájára kelesztem 30-40 perc alatt. 

Hat egyenlő gombócra osztom a tésztát, és lisztezett felületen kör alakúra nyújtom őket – kb. 3-4 mm vastagságúra. Ha ez megvan, akkor vékonyan megkenem a felületét olvasztott vajjal, majd elkezdem kétoldalról a közepe felé feltekerni, amikor összeért, akkor a kifli két végét összecsippentem, kicsit meghengergetem, hogy alulra kerüljön a a feltekert rész, és kifli alakúra hajtom.

Egy tepsit kibélelek sütőpapírral, majd rásorakoztatom a kifliket – egymástól viszonylag távol, majd letakarom frissentartó fóliával, és beteszem a hűtőbe reggelig. Másnap reggelre szépen megkelnek, ha nagyon elterülnének – én így jártam – akkor sincs semmi gond, még sütés előtt is meg lehet őket kicsit formázni, hogy csinosabbak legyenek. :]
A sütőt 200 fok körülire izzítottam be, az aljába egy tepsibe vizet öntöttem – ez fog majd párologni sütés közben, ezáltal ropogósabbak lesznek a kiflijeink. 
A kiflik tetejét sütés előtt még megszórom bőségesen reszelt sajttal, és kb. 30-35 perc kell neki, mire megsül. Ellenőrizzük azért közben – nekem gázsütőm van, ami csak alulról süt, ezzel kész kihívás volt, kb. 1 óráig sültek.
[Amúgy ha jó a sütőnk, nem kell megvárni, amíg felmelegszik a sütő, bekapcsolás után be is tolhatjuk a kifliket.]

Frissen sülve a legfinomabb, de ha szeretnénk másnap is enni belőle, akkor azt javaslom, hogy egy tálkába tegyük őket még langyosan és tegyünk a tetejére frissentartó fóliát.