Tudom sokan nem szeretik a muffint, mondván, hogy túl száraz, fojtós, nem lehet lenyelni, nincs is sok íze, hiányzik belőle valamilyen krém, stb, stb. Na akkor most mutatok egy olyan verziót, amely elmossa a muffinról alkotott rémképeket, ez ugyanis nagyon tömör, DE mégis krémesen lágy, egyszerre édes és sós, és zseniális érzés, amikor az ember ráharap egy-egy darabka csokoládéra.
Hozzávalók [6 darabhoz]
▪75 g liszt
▪30 g porcukor
▪75 g mogyoróvaj
▪75 ml tej
▪50 ml whiskey
▪100 g étcsoki
▪25 g cukrozatlan kakaó
▪egy késhegynyi sütőpor
▪1 kk fahéj
▪egy csipet só
▪a tetejére durvára vágott mogyoró, pisztácia és tökmag
A csoki háromnegyedét és a mogyoróvajat egy edénybe tesszük, majd vízgőz felett összeolvasztjuk őket, majd ha elvegyültek, belezuttyantjuk a tejet és a whiskey-t is. [Ha nincs otthon, lehet beletenni helyette rumot, krémlikőrt, cherry-t, vagy “végső” esetben rumaromát is.]
Ha elég nagy volt a tál, amiben felmelegítettük a dolgokat, akkor mehet bele az összes többi hozzávaló, ha nem, akkor egy külön tálban keverjük össze. A csoki negyedét felkockázzuk és hozzákeverjük a masszához. Elég sűrű, nehezen keverhető lesz a tésztánk, de nem gond, egyengessük bele szépen egy kanál segítségével a muffinsütő formánkba, majdnem a forma legtetejéig, nem nagyon fognak megnőni már sütés közben.
A mogyorót, sótlan pisztáciát és a tökmagot durvára vágjuk, és megszórjuk vele minden muffinkánk tetejét. 180 fokon kb. 20 percig sütjük, arra figyeljünk, hogy ne szárítsuk ki, mert ennek a muffinnak éppen az a lényege, hogy kívül kicsit szikárabb, de belül a sok csoki és a mogyoróvaj miatt lágy és krémesebb. Ha késznek ítéljük, várjuk meg, míg kihűl a formában, majd faljuk be jól! :]
