Az a helyzet, hogy tavaly karácsonykor elhatároztam, mindenki valamilyen saját készítésű ajándékot kap majd tőlem, és mivel mi egy olyan család vagyunk, ahol mindenki szereti a hasát és a finom falatokat, nyilvánvaló megoldásnak mutatkozott, ha a gasztroajándék-útvonalon indulok el. Többször nézegettem már a nosalty oldalán a szaloncukor recepteket, aztán egyszer csak szembejött velem ez a diós csoda. 🙂
Kipróbáltam. Bejött.
Így hát idén sem maradhatott el a lázas masszakészítés, golyóformálás, szárítás és csokiba mártogatás. Én a linken található recept felével dolgoztam, amelyből 40 db bonbonom lett.
Hozzávalók
▪100 g darált dió
▪50 g kókuszreszelék
▪250 g mazsola
▪kb fél narancs reszelt héja
▪1-2 ek narancslé
▪fél kk fahéj
▪a bevonáshoz kb. 1-1,5 tábla jó minőségű étcsoki
A mazsolát megmossuk [átnézzük, hogy ne legyenek benne esetleg kocsánydarabok], majd kb. 10 percre forró vízbe áztatjuk – én csempésztem bele egy kis rumot is.
A diót aprítógépbe tesszük, jöhet hozzá a kókuszreszelék, a narancshéj, a narancslé, a fahéj, valamint a mazsola, és némi víz is róla – de azt még utólag is tudjuk pótolni, ha száraznak tűnne a massza. [Nem gond az sem egyébként, ha marad 1-2 szem egész mazsola.]
Egy nagyobb tepsibe sütőpapírt terítünk, és a masszából egyforma méretű golyókat formálunk, és a papírra sorakoztatjuk őket. Száraz, hűvös helyen egy egész éjszakán át szikkasztjuk őket.
Másnap a csokoládét gőz felett felolvasztjuk, majd én egy hústű és egy kanál segítségével szépen rácsorgattam a sokit a golyókra, a felesleget lecsöpögtettem, vagy lekocogtattam róla, majd óvatosan visszacsúsztattam a szaloncukikat a sütőpapírra.
Egy hűvös helyen pihentetjük, amíg a csoki teljesen meg nem szilárdul – majd csomagolhatjuk is. :]
Én egy celofánba csomagoltam őket ötösével, és egy színes szalaggal kötöttem át.